A talajban és a felszínen megtalálható különböző megjelenési formájú vizek veszélyt jelentenek épületeinkre, ezért kiemelkedő fontosságú a vízszigetelés.

A tartósan nedvesség hatásának kitett épületszerkezeteket vízszigetelési megoldásokkal kell védeni. Attól függően, hogy a nedvesség milyen irányból és mértékben jelentkezik, más a védekezés módja. Az épületekre kiemelt veszélyt a réteg-, torlasz- és talajvíz jelent.

A vízzel szembeni védekezésnél (vízszigetelésnél) sokat segít, ha eleve 80-100 cm széles minimális tetőkinyúlással alakítjuk ki az épület tetőszerkezetét. Az épület fala körül ugyancsak 80-100 cm széles, a vizet kifelé vezetően kiképzett, lehetőleg szilárd burkolatú ún. csepegőjárdát célszerű építeni. Az esőcsatorna ejtő csöveit az épület falától minimum 100-150 cm vízszintes távolságra vezessük el folyókák, lefolyócsövek segítségével.

Abban az esetben, amikor a felszín alatti vizek veszélyeztetik az épületet, azok távoltartása a szerkezetektől már bonyolultabb beavatkozást igényel. Először is az épület alapfalait, padlózatát kell vízállóvá és főleg vízzáróvá tenni.
Az épületek függőleges pince és alapfalainak vízszigetelésére, a felgyülekező víz elvezetésére újabban a többfunkciós felületszivárgó lemezeket (drainlemez) használják, amelyek hatékonyan alkalmazhatók felületi vízelvezetésre és nedvesség távoltartására mind függőleges mind pedig vízszintes épületszerkezeteknél. Anyaguk nagy szilárdságú polietilén. A szivárgó csőrendszereket az épület falai mentén lemélyített árkokba, megfelelő eséssel fektetett szivárgó (drain) csövekkel, a köréjük visszatöltött kavics szivárgóréteggel alakítjuk ki. A szivárgó csöveket régebben ún. kőagyag csövekből, újabban műanyag csövekből készíthetjük.